2009. március 15.
A budaörsi Nepomuki Szent János Plébánia Vasárnapi Értesítője
Útravaló nagyböjt 3. hetére - 2009. március 15.
OLVASMÁNY (Kiv 20,1-3. 7-8. 12-17)A vallás az embernek Istennel való kapcsolata, ahogy azt a kinyilatkoztatás elénk tárja. Isten a maga elkötelezettségének a szövetség nevet adta. A kinyilatkoztatás hihetőségének igazolásai a csodák és az is, hogy az erkölcsi követelmények összhangban állnak a természettörvénnyel. A tízparancsolat ezért is kötelez bennünket. Olyan alapvető követelményeket tartalmaz, amelyek az egyén ás a közösség életének emberi szintjét biztosítják.
Isten a Sínai-hegynél táborozó népnek ezeket a parancsolatokat hirdette ki:
„Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más Istened rajtam kívül! Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki az Ő nevét hiába veszi! Emlékezzél meg a szombatról és szenteld meg! Tiszteld atyádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen! Ne kívánd el felebarátod hazát, ne kívánd el felebarátod feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé!”
VÁLASZOS ZSOLTÁR (18,8.9.10.11)
Válasz: Uram, Istenem, * örök életet adó igéid vannak.
SZENTLECKE (1 Kor 1,22-25)
A megváltatlan ember mindig várt valamit az istenségtől, de várakozását színezték földi vágyai. Az apostol szerint a zsidók olyat; jeleket vártak, amely népük kiváltságait biztosította. A görögök a vallásba saját bölcselkedésüket vitték bele. Jézus Krisztusban azonban Isten igazi titka jelent meg, amit csak a hitben lehet felfogni, és értelmezni. Aki így megismeri Krisztust, meglátja, hogy benne Isten szeretete és bölcsessége nyilatkozott meg.
Testvéreim! A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg oktalanság, a meg hívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.
Hiszen Istennek az „oktalansága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél.
EVANGÉLIUM (Jn 2,13-25)
Jézusnak joga volt ahhoz, hogy a régi próféták stílusában is szóljon népéhez és kifogásolja a vallási visszaéléseket. A templom megtisztítása ilyet tett volt. A zsidók jelet kérnek annak igazolására, hogy neki igazi prófétai küldetése van. Ő már elég csodával igazolta magát, de azokat nem fogadták el. Ezért ad titokzatos választ, amely halálára és feltámadására utal. Embersége valóban az Isten temploma és feltámadásában is az marad. Ő tehát örök jele az üdvösségnek.
Abban az időben: mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, ős kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat ‚és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe. jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor föltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
És amíg Jézus a Húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék előtte az emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben.
A nagyböjt régen és ma
I. A nagyböjt régen
Szent Iréneusz püspök (†202) írása szerint a második században a húsvéti böjt csak két napig tartott, Nagypénteken és Nagyszombaton, mikor az Isteni Vőlegényt kiszakították övéi közül, s azok utána szomorkodtak.
A harmadik századból származó iratok szerint már kb. két hétig tartott a böjt. A negyedik században már majdnem általános volt a „Quadra gesima”, a 40 napos böjt. Ez elvileg az első nagyböjti vasárnappal kezdődött, de mivel vasárnap nem böjtöltek, ezért tulajdonképpen csak 36 napig tartott. Valószínűleg Nagy Szent Gergely pápa csatolta ehhez az időszakhoz a Hamvazószerdától vasárnapig terjedő 4 napot hogy teljes legyen a 40 nap, amint az Úr Jézus is 40 napig böjtölt.
Amikor Európa népei még jórészt pogányok voltak, akkor ez a 40 nap arra szolgált, hogy a katekumeneket, a keresztségre kijelölt hittanulókat előkészítsék a szent keresztség felvételére, melyet Húsvét vigíliáján, azaz Nagyszombat éjszakáján szolgáltattak ki.
A kora középkorban még egy másik komoly szertartás is járult a nagyböjthöz: a nyilvános bűnösök vezeklése. Ez legtöbbször a nagyböjt elején kezdődött, amikor a vezeklők elhagyták a közösséget, és Nagycsütörtökön fejeződött be az ünnepélyes visszafogadással. Súlyosabb bűnök esetén a vezeklés hónapokon, sőt, éveken át is tarthatott, az illetékes püspök döntésétől függően. Nyilvános vezeklést az Ősegyházban három úgynevezett főbűnért kellett tartani: bálványimádásért, gyilkosságért és erkölcstelenségért.
Az Úr Jézus szenvedése az első négy hétben még nem domborodott ki a liturgiában, csak az utolsó kettőben. Az első négy hét azonban már lelkileg arra készítette elő a híveket, hogy a szenvedés hetén és a nagyhéten teljesen együttérző lélekkel vegyenek részt az Úr Jézus keresztjében. A későbbi középkor áhítata olyan, liturgián kívüli ájtatosságot teremtett meg, mint a keresztúti ájtatosság. A liturgiában a szenvedésről szóló votívmisék és a Fájdalmas Szűz ünnepe ma is tanúsítja a középkor áhitatát.
Hirdetéseink
- Ismét jelezzük, hogy Húsvétra előkészítő lelkigyakorlatunkat március 31-én, április 1-jén és 2-án tartjuk. Rendhagyóan kedden, szerdán és csütörtökön lesz. Lelkigyakorlatunk vezetője Fábry Kornél Kaposfüredi plébános.
- Már több éves gyakor1atunkat folytatva az Egyház régi hagyományai szerinti „Énekes virrasztást” imádkozunk Nagycsütörtökön este és Nagyszombaton reggel. Aktív részvételre hívunk minden érdeklődőt azáltal is, hagy alkalmat adunk a bekapcsolódásra. Az énekek megtanulására a vasárnapi 9-es misék után a Mindszenty Iskola aulájában tartandó próbákon lesz lehetőség, a jövő vasárnaptól (márc. 22.) Virágvasárnapig.
- Örömmel hirdetjük, hogy elkészült plébániatemplomunk történetéről szóló kiadvány, amely a szentmisék után 500 Ft-ért megvásárolható a sekrestyében.
- Iskolás gyermekeink számára március 28-án, szombaton a Szt. Márton házban 10-től 13 óráig húsvéti kézműves foglalkozást szervezünk. Szeretettel várjuk a gyermekeket.
- Győri Bencés Diák Kórus nagyböjti hangversenye lesz templomunkban március 26-án az esti szentmisét követően.
- Jövő vasárnap a 9-es mise az óvodások miséje lesz.
- Csütörtökön emlékezünk Szt. Józsefre. mint az Anyaszentegyház védőszentjére. Ma, nemzeti ünnepünkön imádkozzunk magyar hazánkért és népünkért, ezért énekeljük nemzeti hinmuszunkat is.
Egyházközségünk bankszámlaszáma az CIB Banknál:
11103303-19828983-36000001
Magyar Katolikus Egyház: 0011
Caritas Alapítvány Budaörs adószáma: 19180210-1-13
Karizma Nevelési-oktatási Alapítvány adószáma: 18681505-1-13
Egyházközségünk honlapjának címe: www.budaorsromkath.hu
Az elmúlt héten eltemetett halottunk
Dr. Koltai Károlyné Izma
Adj, Uram, örök nyugodalmat neki! És az ötök világosság fényeskedjék neki!
