A Budaörsi Kolping Családegyesület szervezésében került sor a Mindszenty iskola aulájában, dr. Ferencz Csaba űrkutató előadássorozatának második, a Szent Korona műszaki vizsgálatainak eredményeit bemutató előadására, melyen az igen zord, télies időjárás ellenére nagyszámú érdeklődő vett részt.

Ez egy rövid összefoglalója az előadásnak, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Rövid bevezető után a tanár úr ismertette a különféle nézeteket a Szent Korona eredetéről.

Ezek a nézetek a következők:

• A nemzeti és egyházi hagyomány. E szerint a Szent Korona az ezer esztendős, keresztény magyar államot létrehozó Szent István királyunktól származik. A hagyomány egyetlen és egységes Koronáról tud
• A művészettörténeti alapozású nézetek. E nézetcsoport újkori, a XVIII. század végéről ered, ugyanis 1790-ben a művelt szabadkőműves orvos, Weszprémi István Budán megtekintette a Szent Koronát, s a látottakból következtetett, hogy az nem Szent István királyunktól származik, és, hogy nem egyetlen és egységes a Korona. Ez a nézet a legendákat érdemben figyelmen kívül hagyja, a Szent Koronát pedig két különálló és egymástól függetlenül, külön és más-más célból keletkezett részből utólag összeszerelt műtárgynak tartja.

A ma „hivatalosan” elfogadott nézetek lényege, hogy a Korona legalább három, más-más célból és más-más helyen készült tárgyból utólag, durván, csonkítással összebarkácsolt műtárgy

• Az amatőr nézetek legnagyobb része korunk terméke. Közös jellemzőjük, hogy elsöprő többségükben a nemzeti-egyházi hagyományt sem és a művészettörténeti alapozású nézeteket nem fogadják el
• Archeometriai vizsgálatok alapján a nemzeti és egyházi hagyomány, valamint a művészettörténeti alapozású nézetek között szerkezeti elemzéssel dönteni lehet.

Ezek után az előadó rátért a Szent Korona műszaki-szerkezeti vizsgálatára, amelyben felhívta a figyelmet:

• Szent Korona szokatlan voltára, ugyanis a tetején a kereszt ferde, ami példátlan a koronák között. Ezért a ferdeséget sérülésként kezelik. Viszont ha sérülés, akkor az a példátlan, hogy így hagyták, azonban ott ahol javítottak, ott nehezen érthetően jártak el. A ferde kereszt „... × signum fuit possessionis, ...”, (Radó Polikarp) a birtoklás jele, ugyanis templom-szenteléskor a padlóra saroktól sarokig szentelt hamu-föld keverékből kirakott ferde kereszt (birtoklás, az Úr most veszi birtokba), amelybe ezután a püspök minden betűt kimondva beírja a görög illetve a latin abc-t (görög-latin kétnyelvűség). Ugyanilyen szokatlan a kétnyelvűség, a görög és a latin együtt szereplése. Az ún. latin szentmise is kétnyelvű, bűnbánat görög, mise latin, ill. a papszentelés is görög-latin kétnyelvű. (Nyugati (római) keresztény!)
• A hátsó három kép furcsaságaira,
• A két Krisztus-kép eredeti mivoltára
• A pántokra és a 12 apostol legendájára
• A pántok és az abroncs együttesére. A Szent Korona aszimmetrikus mind alul, mind felül, hiszen eleve ilyennek készült, azaz az alsó és a felső rész egymáshoz készült! Ennek egyszerű oka, hogy ferde keresztet kellett tenni a tetejére.
• A méretazonosságra alul és felül
• Az Úr trónusára

Szent Koronán meglévő méreteket és az arányokat illetően kiemelte, hogy
– A Korona egységes, az alsó és felső rész egymáshoz készült.
– A vita eldőlt, a nemzeti-egyházi hagyomány igaz!
– Fontos méretek egyeznek és a két Krisztus kép összetartozik.
– Találtak lehetséges tervezési-kivitelezési mértékegységet.
–A régi datálás alapját jelentő képeket utólag rakták fel a teljes Szent Koronára.

Ezért szerinte indokolt a szerkezet további vizsgálata, megismerendő a tervezés menetét és a készítő-készíttető elgondolásait, amennyire ez utólag lehetséges.

„Légy áldott, Szent István király!”

Összeállította: Novák György