Egyházközségi adatok - az évszámok rendjében

 

A Budai Hegyvidék sziklakoszorúktól övezett táján évezredek óda van emberi élet. A szomszédos Kamaraerdőben a római Mithrász -kultusz emlékeit tárták fel. Az itt - Budaörsön szolgáló - lelkipásztorok közül 1296-ból Pál, 1332- 1337 között Mihály plébános nevét ismerjük. Temploma volt az elpusztult Sasad és Csík községeknek is, pápai tizedjegyzékek őrzik a nevüket. A Mészárosok útja útvonalán élő Örs község lakói magyarok. Az 1590-es években folyó hosszú - 15 éves háború - során, 1596-ban a falu lakosságát Esztergom és Érsekújvár közé telepítették.

Az elnéptelenedett területet az uralkodó a XVII. században a Zichy családnak adja. A terület a hegyek alatt teljesen néptelen, ("ganz oedt") volt. Zichy Péter gróf (1674-1726) majd Zichy Miklós gróf (1710- 1758) és mindkettő felesége 1720-tól német telepeseket hívott az újra telepítendő faluba. A középkori - román stílusú - Szent Márton templom romjait az Istent tisztelő német lakosok kijavították, és az Óbudán lévő kiscelli rendház trinitáriusai, majd ferences, kapucinus atyák irányították 1744-ig község hitéletét. A mai postahivatal helyén levő Zichy - kastély kápolnája is befogadta a hívőket a templom helyreállításáig. A község első- XVIII. századi plébánosa Johann Hellmar (Hellmar János). 1744-től 1752-ig működött Budaörsön. 1745-re már felszentelte a valamennyire helyreállított középkori templomromot, mely most már Nepomuki szent János nevét kapta. Az 1740-es években egy pestisjárvány a lakosság jó részét elpusztította, a falut újra telepítették. Hellmar János nyomában húsz plébános nevét ismerjük napjainkig.

Az 1798-tól 1831-ig itt szolgáló Schwarz József időszakában kezdtek hozzá az új, ma is álló templom emeléséhez. Az Ő időszakában sok egyházi érték születik meg, az 1810-ben a Farkasréti úton a Starentanz kápolnát emeltette Hehly János nagylelkűsége. 1817-re Kreisz Jakab emeltette a Kálváriahegy most helyreállított- ősi formájában újjászületett - kápolnáját. Már a XVIII. században kálváriakeresztet állíttatott gróf Zichy Miklósné Szűz Mária és Szent János alakjával. Az első nyolc stációoszlopot ugyancsak Kreisz Jakab építtette.

Brunner János (1849-1855) és Dobronyi Mihály (1855- 1877) plébánossága idejére esik az istenfélő Franz Wendler látomása, amikor a Szűzanya azt kérte a halálból kimentett hívőtől, hogy tiszteletére itt emeljen kápolnát. 1854-ben december 3-án Wendler megjelölte az addig lakatlan hegyen a kápolna helyét: "Itt emelek kápolnát a Szűzanya tiszteletére." Sok anyagi áldozatvállalása és az egész falu segítsége nyomán 1855 október 15-én a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére a kápolnát felszentelték. A kis templom Mária- kegyszobrát IX. Pius pápa ajándékozta.

1933-ban itt a Kőhegyen kezdődtek el, és 1939-ig magyarul és németül itt adták elő a Budaörsi Passiót. Utolsó előadásra 1941-ben a budapesti Városi Színházban került sor.

1946 után a kőhegyi kápolna elpusztult, a kegyszobrot Kruck József - a Wendler - család rokona mentette meg, a szoborral együtt Mocsára menekült. 1997-ben hoztuk haza a szobrot Budaörsre. Az 1970-es években Dr. Sík Zoltán (1944- 1974) , majd dr. Szappanyos Béla plébános időszakában megújult a templom liturgikus tere és orgonája. 1994-ben megnyílt a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola. Szentgyörgyvölgyi Zoltán plébános saját plébániáját adta át az új iskola felépítésére. 1995-ben visszaállítottuk a Németországban élő budaörsiek segítségével a kőhegyi keresztet, 1998-ban a kálvária stációi újultak meg.

1996-ban, majd 2000-ben felújították a Budaörsi passiót, 2002-re újjászületett a Kálvária kápolna. Az 2003-ban az eredeti Budaörsi Passiót (Aubermann Miklós dr. és Bathó Géza munkáját) adták elő a Kőhegyen. 2003-ban újjáépítik a Szeplőtelen Fogantatás kőhegyi templomát, most már a lelkek megújulása - az "instaurate omnia in Christo" - Újítsatok meg mindent Krisztusban ! - kell, hogy megvalósuljon Budaörsön.

Kovács József László