Csíksomlyói búcsú
A képeket Novák Györgynek köszönjük.
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A csíksomlyói búcsú mára túlnőtt múltján, ugyanis ekkor nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
Csíksomlyó - az a hely ahol a kereszténység és a magyarság legszervesebben összekapcsolódik. De ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a búcsú zarándoklat történelmi múltjához hűen, egy vallási cselekmény, amely szent napokon a zarándokolók az Isten imádását, a boldogságos Szűz Mária tiszteletét tartják szem előtt.
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse.
A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével, fegyverrel űzte el a protestáns sereget. A csata alatt (Hargita Tolvajos hágó, május 15.) az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak és a győztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról. A templomban maradtak pedig eléjük mentek és együtt adtak hálát Istennek a győzelemért.
A zarándoklat többnapos, melynek időtartamát a távolság is befolyásolta, hiszen a keresztaljak gyalogszerrel érkeznek. A hívők pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, majd ünnepi misén vettek részt. Az éjszaka virrasztással telik. Másnap, pünkösdvasárnap ér véget a zarándoklat. A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok.
A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők valószínűleg a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg. A hegytetőn a Salvator (Üdvözítő) kápolna áll. Ezt azért építették ide, mert az 1734-ben kelt felirat szerint 'Ezen a helyen láttatott az égből lebocsáttatni lajtorja és itten csodálatos processziórások énekszót hallattak..." Előtte a nagy kereszten felirat örökíti meg az István pap által Csíksomlyón vezetett első zarándoklatot.
Összeállította: Novák György