II. Szilveszter, a tudós pápa

Szinte Gábor magyar festőművész II. Szilveszter pápa szülőfalujában, az Aurillac melletti Saint-Simonban 2003–2004-ben a plébánia templomába falfestménysorozatot festett. Ebben a ma embere számára elevenné tette a korai középkor világát és embereit, akiket éppen úgy foglalkoztatott az emberiség jövője, mint bennünket, és nagy tettekre voltak képesek.
A 110 m2-es festménysorozatot a művész tiszteletdíj nélkül készítette, kifejezve a magyar nép tiszteletét a legnagyobb francia pápa iránt.
A szentély képein bemutatja a magyar Szent Korona alakjait, a pápa adományát, amely ezer éven át kísérte és óvta Magyarországot.
A Szent István Lovagrend (http://www.communio.hu/stefanitalovagrend/) szállította ki a festményeket Saint Simonba, 2005-ben, és a festmények felszentelésének (a felszentelésről bővebben: http://www.communio.hu/stefanitalovagrend/letoltesek.htm) 5. évfordulója alkalmából az ottaniak meghívására lett ez a zarándokút megszervezve.

II. Szilveszter, a tudós pápa

II. Szilveszter pápa (sz. 945 körül, Saint Simon, † 1003., május 12) eredeti nevén Gerbert d'Aurillac a pápaválasztó zsinat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek. Ő volt az, aki 1000-ben koronát küldött István fejedelemnek. A korona minden hűbériségtől mentesen elismerése volt István apostoli törekvéseinek, püspökségek alapításának. Ezzel Magyarországot Európa keresztény országainak sorába iktatta. Ez volt a pápaság és császárság egyetlen nem hűbéri koronája.
II. Szilveszter pápa, az ezredév pápája, igazi európai egyéniség volt. Univerzális tudós, filozófus és politikus. Sok országban tanult, több országban tanított, bejárta Európát. Alaposan megismerte az arab kultúrát, amely a IX–X. században a görög kultúra közvetítője volt, 973-tól Reimsben oktatta a quadrivium tudományokat (aritmetika, geometria, asztronómia, zene). A dialektika, grammatika és retorika mellett a zenének is nagy figyelmet szentelt.
Szorzótáblákat készített, melyekhez az arab számjegyek használatát vezette be Európában. Huszonnégyezer műveletet dolgozott ki az abakuszon (első számolóeszköz). Csillagászati éggömbökön modellezte a Naprendszert. Hangsúlyozta az orvostudomány fontosságát, orvosi iskolákat alapozott meg. Az ő korából tíz orvosi kódex származik.
Tanítványának, III. Ottó német-római császárnak tanácsokat ad írásban is. Vele együtt szervezi az új, egységes Európát, szövetségét készítenek elő a Bizánci Császárság és a Német-római Császárság között. A leendő új rendben nagy szerepet szánnak Pannóniában a magyaroknak. 998-ban ezt írja: „Miénk immár, miénk a Római Birodalom. A gyümölcsökben gazdag Itália, a harcosokat termő Gallia és Germánia, mind őt táplálja erejével, és Szkítia erős hatalmát sem nélkülözzük többé.” (Szkítia = Magyarország). Ők (II. Szilveszter, Szent István és III. Ottó) az európai egység első keresztény hirdetői. Ennek létrejöttét a fiatal császár, III. Ottó 1002-ben történt megmérgezése akadályozta meg.

Összeállította: Novák György

A képek mérete 280-215*150 cm, vászon, viniltempera.
A szentély bal oldali falán:





1. kép: A pásztorfiú. Gerbert szülei a templom közelében pásztorkodtak, ahol a Puy de Gerbert-emlékmű áll. Ezen a környéken őrizte juhait, kezében a pásztorbottal, lábán a cantali „galoch” nevű lábbelivel. Föléje borult a csillagos ég.




















2. kép: A szerzetes. A szomszédos Aurillacban belépett a Szent Benedek-rendbe, és a saint-géraud-i apátságban kezdte el tanulmányait.






















3. kép: A tudós ifjú. A bencések elküldték a Katalóniai grófságba, Barcelonában, Vicben, Ripollban megismerkedett az arab tudományokkal, amelyek a görög tudósok műveit is tartalmazták. Eljutott a kordobai arab egyetemre is. A korszak egyik legképzettebb tudósa lett.
A képen csillagászatot, matematikát, orvosi kémiát és filozófiát tanulmányoz. Az ablakon a Monserrat csúcsai tekintenek be.















4. kép: A királycsináló. A Frank Királyságban 987-ig Karoling hercegek uralkodnak. Ekkor a reimsi Adalbernon érsek megvonja tőlük támogatását, és Gerbert d’Aurillac javaslatára Capet Hugót koronázza meg. Ezzel útjára indul a Capeting-dinasztia, a legfényesebb francia királyi család. Ez a királyság terjeszti ki hatalmát a későbbi Franciaország egész területére. A koronázáson a „királycsináló” Gerbert is jelen van. Középen a királyné Capet Hugó monogramjával. Az első Capeting király és neje Senlisben nyugosznak. A sír a Cziffra Alapítvány székhelyét adó katedrálisban található.











A szentély jobb oldali falán:



5. kép (a bejárattól indulva): Császárok nevelője. Gerbert Rómában megismerkedett I. (Nagy) Ottó császárral, aki meghívta fia, a későbbi II. Ottó nevelőjének. A Nagy Ottó által alapított Magdeburgban csillagvizsgálót építtetett tanítványának, akinek korai halála után fia, III. Ottó nevelője lett.
A képen a kora középkor csillagközi arányokat mérő eszközét, a Jákob botját használja.















6. kép: Reims püspöke. 991. június 18-án Reims püspöke lesz. Ott gőzzel működő orgonát épít. Tanítványainak elkészíti a „monochord”-ot, az egyhúrú lantot, melynek lefogópontjai a bolygók távolsági arányait jelölték. Így megszólal rajta a Naprendszer harmóniája, a „szférák zenéje”.


















7. kép: Ravenna érseke. 998 májusában Ravenna érsekévé választják. Kint a San Apollinare in Classe templom tornyát látjuk, amelyben emléktábla hirdeti III. Ottó útját. 1002-ben ott iktatták be a Szent István által alapított püspökségeket.
A képen Szilveszter irodalmi működését idézve szimbolikusan megjelenik a középkori művészet eszménye. A műnek három tartalmi lényege nélkülözhetetlen: 1. a prédikáció, iránymutatás a jövő felé (a pápa alakja szimbolizálja, kezével az Éggömbön); 2. az enciklopédia, a korábbi tudás összessége (a könyveket hordozó pap); 3. a dráma (a bal oldali töprengő személyesíti meg); 4. az ifjú tanuló (maga a festő 25 éves korában).









8. kép: A pápa. 999-ben III. Ottó császár pápává nevezi ki. Kezében a gyerekkori botjához hasonló pásztorbottal áldja meg a Várost és a Földet. A bárány faragott jelképként van jelen.




















A főhajóban, baloldalt:


9–10. kép: Gábriel arkangyal – A pápa álma. Szilveszter pápa álmában Gábriel arkangyalt látja, aki arra inti, hogy adjon koronát a magyaroknak, akiknek küldöttsége akkor jelentkezett. Az álom a Hartvik-krónikában található, melyet Hartvik győri püspök írt 1100-ban. Ágya mögött ingaóra, amelyet ő hozott az araboktól.

A szentély negyedgömb apszis záródásában (6,6-15*4,5 m):

A magyar Szent Korona ábrázolásai. Középen három méter nagyságban az alsó abroncs középlemezének Trónoló Krisztusa. Jobbjával áld, szemével balra néz, mert az Úr jobbján ül, bal kezében a hétpecsétes Világkönyv. Mellette kétoldalt a Paradicsom két fája, Gábriel és Mihály arkangyal. Fölöttük a korona oromdíszei, fölötte a gömb felső részén ferde kereszt, melynek 23,5°-os dőlése megegyezik a Föld tengelyének dőlésszögével, amit a görögök és az arabok is kiszámítottak.

A főhajóban, jobb oldalon:


11. kép: A korona átadása. A korona átadása 1000-ben a magyar küldöttségnek. Szilveszter pápa mellett a fiatal császár és tanítványa, III. Ottó. Vele együtt lakott Rómában, mert a császár meghívta saját palotájába. A lateráni, római püspöki rezidencia „szűkös és szegényes”, ahogy az álomképen látjuk. A korona hűbériségmentes volt, a császár biztatására és jóváhagyásával adta, minden függő viszony nélkül.

















12. kép: Szent István megkoronázása. István megkoronázása 1000 karácsonyán Esztergomban. Mellette Gizella (később Boldog Gizella, a felesége) és a magyar harcosok. A címer az Árpád-ház címere, ahogy az Aranybulla pecsétjén látható. A négy ezüst vágás nem folyók, hanem harci jelvény, kardvágások, a négy vörös pólyában hét hópárduc, köztük négy szív, az ország szívét őrzik. Az alsó párduc visszafordul a Sötétség elől. A másik pajzs a kettős kereszttel és az országot jelképező hármas halommal, rajta Szűz Mária koronája.
A fényképeket a festményekről Szinte Gábor készítette.
















































II. Szilveszter pápa a Szent Gellért templom előtt (XI. kerület)

















A Saint Simon-i templom

























II. Szilveszter Puy de Gelbert nevű emlékműve St. Simonban (itt volt valamikori szülőháza)

Szinte Gábor


1928-ban született - székely szülők gyermekeként - Budapesten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, amit 1951-ben végzett el, Bernáth Aurél, Berény Róbert és Szőnyi István tanítványa. Tanulmányait 1957-58-ban a firenzei Accademia delle Belle Arti-n fejezte be. Az "erdélyiség" és az olasz kultúra iránti kettős kötődés festészetének témaválasztását is jelentősen meghatározta.

Több, mint hetven egyéni kiállítást rendezett itthon és külföldön, Olaszországban, Németországban, Csehszlovákiában stb. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és más múzeumokban, magángyűjteményekben találhatók. Számos középületet díszített faintarziákkal pl. a korábbi Nemzeti Színházat. Jelentős a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban látható színes üvegfala, de készített márványmozaikot is. Portréfestőként, a magyar kultúrtörténet jeles személyiségeinek is ihletett mestere.
Külön említést érdemel a franciaországi Aurillac város közelében levő Saint Simon templomában található, II. Szilveszter pápa életéről és Szent István király megkoronázásáról szóló, 13 részes, összesen 110 m2-nyi freskó sorozata, amelyet 2005 nyarán szenteltek föl.

Műveiben a magyar hagyományok egyéni hangú követője. A fajsúlyos gondolati tartalmat a jelenségek érzékeny megragadásával, a színek, fények és árnyékok bátor alkalmazásával fejezi ki. A valóság látványából kiindulva az élmények sajátosan gazdag megjelenítése, annak meditatív tartalma hozza létre műveinek egyéni, egyszerre hagyományos és modern festői világát.

Díszlettervezőként is kiemelkedő művész. Ádám Ottó, Várkonyi Zoltán és Kazimir Károly rendezésében 115 színházi mű díszleteit tervezte a Madách és a Vígszínházban. E terveit ma az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

32 éven át tanított. Egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1978-ban pedig újjászervezte a díszlet- és jelmeztervező képzést a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 13 évig volt tanszékvezető.

Művészettörténeti és történelmi tárgyú tanulmányai különféle folyóiratokban jelentek meg.
Két Olaszországgal foglalkozó művészettörténeti „útikönyvében” páratlan fölkészültséggel vezeti az érdeklődőket évszázadokon át, és a képek, szobrok épületek értő elemzésével valamint alkotóik méltatásával maradandó intellektuális örömöt szerez olvasóinak.
Műtörténészként ismeretterjesztő video-sorozatokat ír, a „Hires magyarok a nagyvilágban” című CD-ROM-on negyven magyar képzőművész munkásságát ismertette.
Irodalom a művésztől és a művészről:

  • Szíj Rezső: Szinte Gábor, 1980. Képzőművészeti Kiadó, Budapest,
  • Szinte Gábor: Velence és Firenze titkai, magánkiadás, 2001. Budapest,
  • 2. bővített kiadás: Jonathan Miller 2005. Budapest,
  • Szinte Gábor: Róma, Nápoly, Apulia titkai, Jonathan Miller 2003. Budapest,
  • Mezei Károly: Szinte Gábor, Erdélyen át Firenzéig, Kairosz Kiadó 2004.
  • Budapest,
  • Szinte Gábor: II. Szilveszter, a tudós pápa Magyar Képek 2005. Veszprém-Budapest,(francia-magyar nyelvű)